Feltárul Brüsszel 80 millió eurós médiagépezete: propaganda fenyegeti a sajtószabadságot

Az MCC Brüsszel legújabb, Thomas Fazi oknyomozó újságíró által készített jelentése feltárja az Európai Unió eddig kevéssé vizsgált, évente közel 80 millió eurós médiapályázati rendszerét, amely Európa-szerte és azon túlnyúlóan támogat médiaprojekteket.

A jelentés szerint az EU e finanszírozással, amit gyakran a sajtószabadság támogatásaként tüntetnek fel, valójában nyíltan EU-párti narratívákat erősít, miközben marginalizálja a kritikus hangokat, komoly aggályokat vetve fel a szerkesztői függetlenség és a demokratikus integritás kapcsán.

A jelentés rámutat, hogy az EU pénzügyi befolyása átláthatatlan kapcsolatot hoz létre jelentős médiaorgánumokkal, különösen közszolgálati műsorszolgáltatókkal és hírügynökségekkel, elmosva a határokat a független újságírás és az intézményi kommunikáció között. Az jelentés szerint ez a rendszerszintű összeférhetetlenség veszélyezteti a média azon képességét, hogy ellenőrizni tudja a hatalmat.

• Hatalmas, átláthatatlan finanszírozás

Az Európai Bizottság és az Európai Parlament évente közel 80 millió eurót oszt szét médiapályázatokra, és az elmúlt évtizedben ez az összeg valószínűleg meghaladta az 1 milliárd eurót. Ez a becslés nem tartalmazza az olyan közvetett támogatásokat, mint például a Havas Media Groupnak a 2024-es választások előtt juttatott 132,82 millió eurós hirdetési szerződést.

• EU-párti narratívák előmozdítása

A finanszírozási programokat gyakran olyan hívószavakkal keretezik, mint a „dezinformáció elleni küzdelem” vagy az „európai integráció elősegítése”. A jelentés viszont bizonyítékokat mutat be arra, hogy ezek a programok egyértelmű stratégiai célokat szolgálnak a közvélemény formálására és az EU napirendjének előmozdítására.

• Rejtett propaganda-kampányok

Az EU Kohéziós Politikájának Információs Intézkedései (IMREG) program 2017 óta körülbelül 40 millió eurót juttatott médiaorgánumoknak és hírügynökségeknek az EU-politikák „előnyeinek” kiemelésére. A jelentés példaként említi az olasz Il Sole 24 Ore (290 000 euró támogatás, az EU-alapok pozitív hatásáról szóló cikkek átlátható forrásmegjelölés nélkül) és a La Repubblica (260 000 euró támogatás, apró EU-logóval jelzett projektsáv) eseteit, amelyeket lopakodó marketingként vagy rejtett propagandaként jellemez.

• Hírügynökségek mint narratíva-kapukőrök

Az EU stratégiai partnerségeket köt olyan jelentős hírügynökségekkel, mint például az olasz ANSA, a spanyol EFE és a portugál Lusa az előbb említett IMREG programon keresztül, biztosítva, hogy az EU-párti üzenetek számos, ezekre a hírügynökségekre támaszkodó orgánumban megjelenjenek. Az 1,7 millió eurós European Newsroom projekt, amely 24 brüsszeli hírügynökséget fog össze, az EU-ügyek üzeneteinek egységesítését és összehangolását célozza, említi példaként a jelentés. 

• „Tényellenőrzés” és a diskurzus szabályozása

Az Európai Digitális Média Obszervatórium (EDMO) legalább 27 millió eurós finanszírozással hírügynökségeket és médiumokat vont be a „dezinformáció elleni küzdelembe”. A jelentés figyelmeztet, hogy amikor a promóciós finanszírozásban részt vevő szervezetek a dezinformációt is meghatározzák, az valójában az ellentétes vélemények dezinformációként való címkézésére szolgál.

• Oknyomozó újságírás kifelé, nem befelé

Az EU által finanszírozott oknyomozó újságírói projektek gyakran nem EU-s országokra, például Oroszországra vagy Kazahsztánra fókuszálnak, miközben az EU-n belüli botrányokat alig vizsgálják.

• Az Európai Parlament saját propagandája

Az Európai Parlament Kommunikációs Főigazgatósága 2020 óta közel 30 millió eurót osztott ki médiaprojektekre, beleértve a választások előtti nyíltan önmagát reklámozó tartalmakat. A cél a „célzott közönségek hatékonyabb elérése az Európai Parlament munkájával kapcsolatos üzenetekkel”, ami a demokratikus legitimitás mesterséges kialakítását szolgálja a természetes támogatás hiánya miatt.

A jelentés szerint az EU szisztematikusan olyan „barátságos” médiakörnyezetet épít, amely megerősíti legitimitását és politikai céljait, ahelyett, hogy valóban a szabad sajtót támogatná. A dokumentum sürgős „nyilvános számvetést” és a politikai hatalom és az újságírás közötti intézményi kapcsolatok kivizsgálását, sőt megszüntetését szorgalmazza. „Ez nem csupán a média támogatásáról szól; ez a konszenzus mesterséges létrehozása és a média hatalomellenőrző képességének gyengítése” – áll a jelentésben.

Nyitókép forrása: Nicolas TUCAT / AFP

***